Euroviziló

Tekintve, hogy masszőrnénim úgy döntött, hogy kis hazánk határain kívül keres boldogulást, kénytelen voltam új masszőr után nézni. "Szerencsére" a kék oldal tele van ilyen jellegű hirdetésekkel, így nem volt túl nehéz dolgom. Bár attól a kis pöcstől már herótom van, aki hetente többször újraregisztrálja magát, csak azért, hogy a címlapon szerepelhessen. Kiválasztottam hát egy olyan valakit, aki már régóta ott van, és csak úgy mellékesen megjegyzi a masszázst is.

Tegnap az ő kezei között lazultam. Teljesen másképp csinálta, mint a fent említett masszőrnéni, ellenben olyan eredményes volt, hogy a végére úgy éreztem, mintha kicseréltek volna. Ez már csak azért is fontos, mert konkrétan beállt derékkal mentem oda hozzá. A hétvégi bringázás megtette a hatását. Ééééés ma reggel még a cipőmet is be tudtam kötni minden különleges erőlködés nélkül. Hiába no, az embernek már ilyen trükkök kellenek az egészségesség látszatához így a krisztusi korban benne.

Most meg az euroviziló megy HD-ben. G. Takács kissé szabadon fordít, de ez nem baj. Az első két versenyző, a lengyel és a norvég rendesen hagyott maga után kívánnivalót. A harmadik, az albán most zendített rá, de ez is kicsit furcsán hangzik. Lehet, hogy a hangosítást kellett volna másképp csinálni, vagy túlságosan megszokta a fülem a pléjbekket, nem tudom. Mindenesetre kezdem úgy érezni, hogy van némi valóságalapja a mai indexes képviselőfunky-s cikkben elrejtett kis fricskának.

Katalinunk performanszára kíváncsi vagyok. Már nem tudom, ki volt az, aki megjegyezte anno a fészen, hogy maradnia kellett volna a Vuk főcímdalánál, engem el tudnak kapni olyan pillanatban a rádiók, hogy tetsszen az új szám is. Persze olyanban is, hogy nem. Ahogy a művelt francia mondaná, ilyen ez a szeláví. De igazából az a szép, hogy az eddigi produkciókat elnézve viszonylag erősnek mondható a pozíciója. Vagy nem.