2011. június 29., szerda

Felhúztak

Ma többen, többször. De már nem emlékszem rá, kik és mivel (illetve egyre igen), úgyhogy spongya rá. Inkább csapongjunk egy kicsit.

Egy hét múlva éppen az életemet fogom elunni, valahol az Atlanti-óceán fölött. A kétszázadik felszállásom után. Már nagyon várom, ez lesz az első transzatlanti "kirándulásom", amit önerőből finanszírozok. Aztán remélhetőleg pénteken majd látom a nagy show-t. Az utolshow-t. Aztán Universal Studios, Disney World, Key West, Miami Beach. Majd kipihenem utána a melóban. Ja, pont ott. Hazaérkezés után pár nappal ismét úton leszek Skóciába. Oktatás, míting. Jó, tudom, nem panaszként mondom, csak egy kicsit már megkopott a varázsa.

Mi az, ami kell a nagy úthoz? Bankkártyák megvannak. Szálloda, autó befoglalva. Útlevél, vízum, nemzetközi jogsi érvényes. Biztosítás oké... Mi kell még?

A nemi életem mostanság nem hagy kívánnivalót maga után, ellenben lehetne egy kicsit több is. Valami, ami túlmutat a szimpla szexualitáson. Nem nyafogok, csak mostanában olyan összebújós hangulatban vagyok. Együtt alvás valaki?

A bringám hátsó kereke szervizre érett, az utazás előtt akarom elvinni, hogy mire hazajövök, készen legyen. De, hogy konkrétan hogy és mikor jutok el oda, arról még halványlila segédf...ogalmam sincs. Ja, és még a tetőcsomagtartóhoz is kell olyan bigyót vennem...

Negyedév vége, kiszállítás-hegyek. Tegnap melóból hazatekertem, elvágtattam a 115 lóval masszőrhöz, visszajöttem, bekapcsoltam a laptopot, és az utolsó összefoglalót fél 12-kor küldtem el. Reggel 6-kor kelés, nem voltam mosott szar, kicsit se. Hazafele a vonaton Quimby, ez itt ni, most meg fürödni kéne. Fürgyé le.

Ez most aztán olyan jó semmilyen bejegyzés lett. Mint mostanában a bejegyzéseim nagy része. Fáradt vagyok. Megint. Még mindig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Most szólj hozzá!