Idézet innen: "A Panorama riportere majdnem egy hónapon keresztül volt szemtanúja az olasz papok kettős életének. A nappal misét tartó, éjjel pedig meleg bárokban mulató katolikus papokról egyértelmű videofelvételek is készültek, amelyekből pár képkockát a hetilap nyilvánosságra is hozott. Az olasz püspökség őrjöng, előbújásra és a reverenda levetésére szólította fel a homoszexuális lelkészeket. Többek szerint ha ez bekövetkezne, a maradék olyan csekély létszámú lenne, hogy az Egyház megbénulna."
Tartok tőle, hogy tényleg megbénulna.
Valamikor, réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban enkimas is volt gyerek. És gyerekkorában is követett el huncutságokat. Valamikor másodikos-harmadikos korában a leghátsó padban ült a napköziben. Nem azért, mert annyira rossz volt, épp ellenkezőleg: magától is tudta, mi a dolga, tanult szorgalmasan. Amikor pedig végzett, akkor a padtársával egymás álló kukiját fogták és húzogatták a köpeny alatt. Na igen, azért a köpenynek is voltak előnyei.
Aztán ezzel párhuzamosan persze ment a vallásos neveltetés, a hittanra járás. Már nem emlékszem rá, hogy elsőáldozás előtti első gyónásomkor volt, vagy később, de ugyebár mivel a fenti cselekedet a hatodik parancsolat elleni kőkemény véteknek számított, be kellett vallani. Ne foglalkozzunk most azzal, hogy miért kell ilyen megalázó procedúrán átesni, ha valaki meg akar tisztulni, nyilván a megaláztatás is a tisztulás része.
Teltek-múltak az évek, enkimas pedig felcseperedett. Sok-sok évvel a leírtak után, az anyukájával folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy kedvenc tisztelendő bácsija megkereste az anyukáját, és megkérte, hogy ugyan adja már papnak. Szerencsére anyuka ennél liberálisabb nézeteket vallott, és hagyta, hogy az egyetlen kisfia maga döntse el, mit kezd az élettel. Nem mellékesen nem akarta, hogy egy szem gyermeke a papi nőtlenséget válassza, és ne ajándékozza meg egy unokával. (Ez minden bizonnyal a Tövismadarak c. sorozat előtt lehetett.) Istenem, hát úgy tűnik, ettől függetlenül rossz lóra tett.
Vajon csak nekem sejlik fel némi összefüggés az egymás kukiját húzogató fiúk, és a papi hivatás felé tessékelés között? Talán túlságosan is az összeesküvés-elméletek híve vagyok, de valahogy nekem úgy tűnik, régen a homoszexualitás egyetlen elfogadott módja az volt, ha valaki teljes titokban papnak állt. Félreértés ne essék, nem azt akarom ezzel mondani, hogy a papunk is közénk való volt, semmi jelét nem adta, nem molesztált, semmi ilyesmi. Sőt, a maga mogorva módján mindig próbált a tisztességes élet felé terelgetni.
Valahogy mégse hagy nyugodni a gondolat, hogy azért csak van a háttérben valamiféle kapcsolat a két esemény között. Mondjuk ehhez képest furcsa, hogy az egyház támogatás és vigasz helyett így elhatárolódik, de hát változnak az idők...
Tartok tőle, hogy tényleg megbénulna.
Valamikor, réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban enkimas is volt gyerek. És gyerekkorában is követett el huncutságokat. Valamikor másodikos-harmadikos korában a leghátsó padban ült a napköziben. Nem azért, mert annyira rossz volt, épp ellenkezőleg: magától is tudta, mi a dolga, tanult szorgalmasan. Amikor pedig végzett, akkor a padtársával egymás álló kukiját fogták és húzogatták a köpeny alatt. Na igen, azért a köpenynek is voltak előnyei.
Aztán ezzel párhuzamosan persze ment a vallásos neveltetés, a hittanra járás. Már nem emlékszem rá, hogy elsőáldozás előtti első gyónásomkor volt, vagy később, de ugyebár mivel a fenti cselekedet a hatodik parancsolat elleni kőkemény véteknek számított, be kellett vallani. Ne foglalkozzunk most azzal, hogy miért kell ilyen megalázó procedúrán átesni, ha valaki meg akar tisztulni, nyilván a megaláztatás is a tisztulás része.
Teltek-múltak az évek, enkimas pedig felcseperedett. Sok-sok évvel a leírtak után, az anyukájával folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy kedvenc tisztelendő bácsija megkereste az anyukáját, és megkérte, hogy ugyan adja már papnak. Szerencsére anyuka ennél liberálisabb nézeteket vallott, és hagyta, hogy az egyetlen kisfia maga döntse el, mit kezd az élettel. Nem mellékesen nem akarta, hogy egy szem gyermeke a papi nőtlenséget válassza, és ne ajándékozza meg egy unokával. (Ez minden bizonnyal a Tövismadarak c. sorozat előtt lehetett.) Istenem, hát úgy tűnik, ettől függetlenül rossz lóra tett.
Vajon csak nekem sejlik fel némi összefüggés az egymás kukiját húzogató fiúk, és a papi hivatás felé tessékelés között? Talán túlságosan is az összeesküvés-elméletek híve vagyok, de valahogy nekem úgy tűnik, régen a homoszexualitás egyetlen elfogadott módja az volt, ha valaki teljes titokban papnak állt. Félreértés ne essék, nem azt akarom ezzel mondani, hogy a papunk is közénk való volt, semmi jelét nem adta, nem molesztált, semmi ilyesmi. Sőt, a maga mogorva módján mindig próbált a tisztességes élet felé terelgetni.
Valahogy mégse hagy nyugodni a gondolat, hogy azért csak van a háttérben valamiféle kapcsolat a két esemény között. Mondjuk ehhez képest furcsa, hogy az egyház támogatás és vigasz helyett így elhatárolódik, de hát változnak az idők...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Most szólj hozzá!