Már jó ideje terveztem, hogy megnézetem a fogaimat, mert nem volt minden rendben a számban. Aztán egy szép májusi hétvégén ügyesen ráharaptam egy mogyoróra (nem olyanra, ennyire nem vagyok perverz... azt csak szépen óvatosan, finoman :P), és reccs, az egyik fogamból letört egy darabka.
Így történt, hogy pár nappal később ellátogattam egy fogorvosi rendelőbe. Talán a világ legaranyosabb fogorvosnőjét és asszisztensét sikerült kifognom. A hülye beteg (=én) minden kérdésére zokszó és idegeskedés nélkül, mosolyogva válaszoltak, előre mondtak mindent, hogy mi lesz, mit csinálnak, mit fogok érezni. Erős színvonalbéli ugrás az előző fogorvosomhoz képest. Aki persze a maga módján kedves volt, és igyekezett, csak hát másképp.
Nyilván nem vagyok ezzel egyedül, hogy utálom, ha a számban turkálnak. Ennek ellenére - és ezt így jópár alkalom után bátran állítom - a mostani fogorvosom székébe bármikor zokszó nélkül beülök, és nem izgulom halálra magam.
Visszatérve annak a szép májusi hétvégének a következményeire, szerencsére megúsztam komolyabb sebészeti beavatkozás nélkül. Egy sima tömés elég volt. Azóta már mégegy fogam tömését kicserélte a dokinéni. Most pedig egy gyökérkezelés van folyamatban. 12 éve már kellett gyökérkezelni ugyanezt a fogamat - mint kiderült, akkor a fogorvos 3 helyett csak egy gyökerét kezelte, azt is csak félig. Ahhoz képest egész jól bírta. Jövő héten talán megkapom bele a végleges tömést.
Ezután lesz még egy kis tömés, és egy töméscsere. Még régi amalgám. Ideje lesz. Hiába, no, így harminc fölött az emberre már ráfér egy nagy szervíz, egy generálfelújítás. A szájában is.
Így történt, hogy pár nappal később ellátogattam egy fogorvosi rendelőbe. Talán a világ legaranyosabb fogorvosnőjét és asszisztensét sikerült kifognom. A hülye beteg (=én) minden kérdésére zokszó és idegeskedés nélkül, mosolyogva válaszoltak, előre mondtak mindent, hogy mi lesz, mit csinálnak, mit fogok érezni. Erős színvonalbéli ugrás az előző fogorvosomhoz képest. Aki persze a maga módján kedves volt, és igyekezett, csak hát másképp.
Nyilván nem vagyok ezzel egyedül, hogy utálom, ha a számban turkálnak. Ennek ellenére - és ezt így jópár alkalom után bátran állítom - a mostani fogorvosom székébe bármikor zokszó nélkül beülök, és nem izgulom halálra magam.
Visszatérve annak a szép májusi hétvégének a következményeire, szerencsére megúsztam komolyabb sebészeti beavatkozás nélkül. Egy sima tömés elég volt. Azóta már mégegy fogam tömését kicserélte a dokinéni. Most pedig egy gyökérkezelés van folyamatban. 12 éve már kellett gyökérkezelni ugyanezt a fogamat - mint kiderült, akkor a fogorvos 3 helyett csak egy gyökerét kezelte, azt is csak félig. Ahhoz képest egész jól bírta. Jövő héten talán megkapom bele a végleges tömést.
Ezután lesz még egy kis tömés, és egy töméscsere. Még régi amalgám. Ideje lesz. Hiába, no, így harminc fölött az emberre már ráfér egy nagy szervíz, egy generálfelújítás. A szájában is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Most szólj hozzá!