Még egy film jutott a hétvégére, ez pedig a Csinibaba volt. Majdnem azt írtam, hogy ifjúkorom meghatározó filmje, de hát most se érzem magam éppen öregnek (lélekben pedig egy kisgyerek vagyok továbbra is). Mindenesetre tény, hogy ez a film nagy hatással volt rám anno, a középiskola ötödik évében. Egy helyi tévénél dolgoztam, onnan szereztem meg a zenéjét, amit lemásoltam magamnak - kazettára. Utána napokig, hetekig az bömbölt otthon, szó szerint rongyosra játszottam a szalagot.
A film pedig... Egyszerűen csodás. A Tímár Péter-féle képi világ számomra a mai napig etalon (bár a Zimmer Feri 2-t eléggé lehúzták ebből a szempontból is). Egészséges erotika, Csapd le csacsi, Csinibaba, Zimmer Feri, Vakvagányok... Olyan filmek, amelyeket egytől egyig látni kell.
Ebből a mezőnyből különösképpen kiemelkedik a Csinibaba. Nem tudom megfogalmazni, hogy konkrétan miért - talán azért, mert a gyermekkorom előtti világot mutatja be, talán a kissé átdolgozott, de mindenképpen a kilencvenes évek fiatalsága által emészthetőbb formára hozott régi magyar slágerek miatt, vagy Gálvölgyi sziporkázó játéka miatt, esetleg az abszurd humor tetőpontját közelítő szóviccek miatt. Nem tudom, és nem is akarom megmondani az okát, egyszerűen csak oda vagyok ezért a filmért. A főcím-, és zárózenéért pedig különösképpen.
Hamarosan szakítok rá időt és energiát, hogy erre a zenére készítsek egy videoklipet. Most megjött az inspiráció, és már körvonalazódik a cselekménye is.
A film pedig... Egyszerűen csodás. A Tímár Péter-féle képi világ számomra a mai napig etalon (bár a Zimmer Feri 2-t eléggé lehúzták ebből a szempontból is). Egészséges erotika, Csapd le csacsi, Csinibaba, Zimmer Feri, Vakvagányok... Olyan filmek, amelyeket egytől egyig látni kell.
Ebből a mezőnyből különösképpen kiemelkedik a Csinibaba. Nem tudom megfogalmazni, hogy konkrétan miért - talán azért, mert a gyermekkorom előtti világot mutatja be, talán a kissé átdolgozott, de mindenképpen a kilencvenes évek fiatalsága által emészthetőbb formára hozott régi magyar slágerek miatt, vagy Gálvölgyi sziporkázó játéka miatt, esetleg az abszurd humor tetőpontját közelítő szóviccek miatt. Nem tudom, és nem is akarom megmondani az okát, egyszerűen csak oda vagyok ezért a filmért. A főcím-, és zárózenéért pedig különösképpen.
Hamarosan szakítok rá időt és energiát, hogy erre a zenére készítsek egy videoklipet. Most megjött az inspiráció, és már körvonalazódik a cselekménye is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Most szólj hozzá!