Pride

Előljáróban szeretném leszögezni, hogy a rendőrség részéről ez egy orbitális nagy baklövés volt. Ha erre felsőbb utasítást kaptak, akkor az utasítást adók részéről is. Nem vagyok Fidesz-szavazó (néhány éve, de még a választások idején sem hittem volna, hogy erre ma már büszke leszek - szívem szerint ők kapták volna az x-et, csak azért nem szavaztam rájuk, mert látszott, hogy meglesz nekik a 2/3, és úgy gondoltam, hogy akkor adjunk esélyt az egyik kispártnak is), de meggyőződésem, hogy a hatóság felsőbb utasítás nélkül is képes arra, hogy ostoba legyen. Egy ilyen csapdába (EU-elnökség idején személyes szabadságjogok korlátozása) belesétálni elég nagy őrültségnek tűnik. Lehet mögötte racionálisnak tűnő érv, de ha most egy kis esze van a Fidesz-kormánynak, felülíratja a döntést. Kérdés, hogy a KDNP ebben mennyire enged teret neki.

Na, most, hogy ezen túl vagyunk, jöhetnek rám a kövek. Azzal együtt ugyanis, hogy nagy baklövésnek tartom a betiltást, nem támogatom a prájdot. Hogy miért? Egyrészt, mert bámennyire is meleg vagyok, nem tudok azonosulni az ott magukat rázó emberekkel (bár el kell ismernem, hogy valamennyire követem azért az eseményeket, és látok némi javulást). Sajnálom, másnak érzem magam. Másnak, mint mások. Az a menet csak a meglévő előítéleteket és sztereotípiákat erősíti, amire a meleg társadalom nagyobbik részének végképp nincs szüksége.

Másrészt pedig... Inkább idézek valamit, amit a felvonulás napjára tartogattam, de lehet, hogy abból nem lesz semmi, így inkább megosztom most:

"Egy ember azt hallotta, hogy jót tesz a kutyáknak a csukamájolaj. Elkezdte dobermannjának adni, mégpedig nagy adagokban. Minden nap a térdei közé fogta a tiltakozó kutya fejét, kifeszítette száját, és beleöntötte a folyadékot.

Egyszer a kutya elugrott, az olaj pedig kilöttyent a padlóra. A kutya aztán, az ember legnagyobb meglepetésére, mégsem rohant el, hanem nyalni kezdte a kanalat. Ekkor jött rá a gazda, hogy a kutya nem az olaj ellen tiltakozott, hanem a beadás módszere ellen."

Anthony de Mello - A szív ébredése (Korda Kiadó, 2000)

Ez az egész felvonulósdi valamilyen módon rá akar kényszeríteni a társadalomra (rám is) valamit, amitől az a társadalom lehet, hogy nem is idegenkedne annyira, ha nem kényszerítenék. Mint amikor muszáj volt oroszt tanulnunk: utáltuk, mert nem szabad akaratunkból dönthettünk úgy, hogy oroszt tanulunk. Pedig lehet, hogy úgy szerettük volna.