Reggel fél 6-kor keltem, mármint itteni idő szerint. Azóta ébren vagyok. Így hát a napom tő-, és rövidke bővített mondatokban:
6-kor taxi, irány a kikötő, Yenikapi, ami magyarra fordítva újkaput jelent.
7:30-kor kifutottunk a Márvány-tengerre.
9:00 körül megérkeztünk Mudanya-ba. Beültünk egy taxiba, és meg se álltunk Bursa városáig.
Bursa-ban tárgyalások, építési terület megtekintése, ebéd, délutáni irodai géptúrás.
15:30 körül elindultunk vissza Mudanya-ba a komphoz.
16:00 körül a jegyárusító hölgy közölte, hogy elfogytak a jegyek a 17:30-kor induló járatra.
17:00-ra visszaértünk Bursa-ba a buszpályaudvarra, ahonnan jegyvásárlás, pisilés, és egy fantasztikusan finom iskender kebap elfogyasztása után 18:30-kor elindultunk Isztambul felé. Legnagyobb szerencsénkre a busz nem kerülte meg teljesen a Márvány-tengert, hanem a legkeletibb csücskét levágta komppal. Így is 3 és fél óra volt az út. Ellenben a busz tiszta volt, 15 tévécsatornát lehetett nézni az előttünk lévő ülés háttámlájába épített kis LCD-monitoron (tisztára, mint a transzatlanti repülőjáratokon), a kalauz bácsi adott enni-inni, és mindezt 22 líráért, per kopf (kb. 3200 Ft). Kb. 200 km-ért. Azt mondom, hogy nem semmi.
Valamikor 22:00 körül értünk vissza Isztambulba, ahol várt ránk még egy rövidke taxizás (a rövidke természetesen az időre értendő, útban hosszú volt, de hát ezek itt mennek, mint az őrültek).
A végén találkoztam a főnökeimmel is, akik épp megérkeztek a holnapi konferenciára. Hullaságomra való hivatkozással exkuzáltam magam a vacsora alól, és feljöttem a szobámba.
Most pedig azzal a jóleső érzéssel bújok be az ágyba, hogy ismét egy tartalmasan, kalandosan, magamat feltalálósan eltöltött nap áll mögöttem. Még sok ilyet.
6-kor taxi, irány a kikötő, Yenikapi, ami magyarra fordítva újkaput jelent.
7:30-kor kifutottunk a Márvány-tengerre.
9:00 körül megérkeztünk Mudanya-ba. Beültünk egy taxiba, és meg se álltunk Bursa városáig.
Bursa-ban tárgyalások, építési terület megtekintése, ebéd, délutáni irodai géptúrás.
15:30 körül elindultunk vissza Mudanya-ba a komphoz.
16:00 körül a jegyárusító hölgy közölte, hogy elfogytak a jegyek a 17:30-kor induló járatra.
17:00-ra visszaértünk Bursa-ba a buszpályaudvarra, ahonnan jegyvásárlás, pisilés, és egy fantasztikusan finom iskender kebap elfogyasztása után 18:30-kor elindultunk Isztambul felé. Legnagyobb szerencsénkre a busz nem kerülte meg teljesen a Márvány-tengert, hanem a legkeletibb csücskét levágta komppal. Így is 3 és fél óra volt az út. Ellenben a busz tiszta volt, 15 tévécsatornát lehetett nézni az előttünk lévő ülés háttámlájába épített kis LCD-monitoron (tisztára, mint a transzatlanti repülőjáratokon), a kalauz bácsi adott enni-inni, és mindezt 22 líráért, per kopf (kb. 3200 Ft). Kb. 200 km-ért. Azt mondom, hogy nem semmi.
Valamikor 22:00 körül értünk vissza Isztambulba, ahol várt ránk még egy rövidke taxizás (a rövidke természetesen az időre értendő, útban hosszú volt, de hát ezek itt mennek, mint az őrültek).
A végén találkoztam a főnökeimmel is, akik épp megérkeztek a holnapi konferenciára. Hullaságomra való hivatkozással exkuzáltam magam a vacsora alól, és feljöttem a szobámba.
Most pedig azzal a jóleső érzéssel bújok be az ágyba, hogy ismét egy tartalmasan, kalandosan, magamat feltalálósan eltöltött nap áll mögöttem. Még sok ilyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Most szólj hozzá!