Ma este megint elmentem kajakozni, ezúttal egy kollégával. Nem döntögettünk rekordokat, és a végén eláztunk. Ja, és megkedveltem a Puffint. Nem kicsit.
De gyárékék!
Hogy milyen ááááálllllat érzés a vízen elázni! Nem tudom, mi történt, de olyan isteni nyugalom áradt szét bennem, amikor elkezdett esni az eső, hogy alig tudom szavakba önteni. Nagyon rég éreztem ilyesmit, fülig ért a szám, mosolyogtam, sőt, hangosan nevettem, és közben szinte kicsordultak a könnyeim az örömtől.
Hiába, a víz: őselem. Csodálatos érzés volt, akarok ilyet, méééég.
De gyárékék!
Hogy milyen ááááálllllat érzés a vízen elázni! Nem tudom, mi történt, de olyan isteni nyugalom áradt szét bennem, amikor elkezdett esni az eső, hogy alig tudom szavakba önteni. Nagyon rég éreztem ilyesmit, fülig ért a szám, mosolyogtam, sőt, hangosan nevettem, és közben szinte kicsordultak a könnyeim az örömtől.
Hiába, a víz: őselem. Csodálatos érzés volt, akarok ilyet, méééég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Most szólj hozzá!